Serge_and_Boots  

Egy bő hete volt hír, hogy elhunyt Duane Eddy gitáros, és Fáy Miklós a blogján kétszer is megemlékezett róla – másodjára azon gondolatmenet mentén, hogy egyes dalok úgy váltak ikonikus slágerré, hogy az ember nem is tudta, kihez is kötődik pontosan a szerzőségük, és itt is lenne példaként Eddy és a Peter Gunn esete. Jól meg is hízott a májam, én nemhogy tudtam, hogy a Peter Gunn egy Mancini-szerzemény, hanem még kutattam is, mitől lehet az, hogy a közismert változatok helyett az én budget német Mancini box setembe egy, a közismertnél sokkal dögösebb dob- és gitárhangzással megdurranó változat került. Lehet, hogy ez valaki feldolgozása? Vagy Mancini újravette a cuccost? Tán ez is valami olyan disznóság, mint az Őrjárat az égenbe összelopkodott Morricone kompozíciók?
Nem bánom a dolgot, mert nekem így mindig is jobban tetszett a nóta.
Tegnap aztán Marc Myers a JazzWax nevű blogján újra a Peter Gunnról írt, teljesen függetlenül Eddytől, és neki hála megtaláltam a választ a kérdésre: az általam kedvelt verzió nem az igazi filmzenelemezről, hanem a The Jazz Sound from Peter Gunn – Music composed by Henry Mancini című LP-ről származik, amire mások mellett például Pete Candoli hangszerelte át az eredeti darabokat – hát így már értem ezt a dögösséget.
Tanulság most sincs, csak jó zenék rogyásig, változatok ugyanarra a témára…

Duane Eddy-től: https://www.youtube.com/watch…
Mancini-től eredetiben: https://www.youtube.com/watch…
Meg a nyugati parti zenészekkel felpörgetve: https://www.youtube.com/watch…