A Saint Tropez-i csendőr (Lütyő őrmester 1.) (1964) 83% 97★

Folyamatos szóviccelés, egy kis helyzet-humor és persze Funés. Ennyi kell egy jó vígjátékhoz.
Vannak hullámvölgyei, de alapjában véve zseniális. Tetszik, hogy fekete-fehérben indították, és csak a Saint-Tropez-be érkezés után lesz színes.

Nagyon régen láttam ezeket a Louis de Funes csendőr filmeket, és jó volt újranézni. Határtalanul viccesnek tartom a színészt, a karaktert, az „eszes” kollégáival együtt. A kedvenc francia filmjeim között van.

Gyerekkorom egyik kedvenc filmsorozata, ahol a bolond csendőrt Saint-Tropezba vezénylik és miközben rendre utasítja a nudistákat, meg megtalál egy ellopott képet, megismerkedik a kollegákkal, Gabajjal, Fütyesszel és a többiekkel. Meg egy vezetni tanuló apácával, aki később is a segítségére lesz.

A Saint Tropez-i csendőr
Engem semmiféle nosztalgia vagy gyerekkori emlék nem köt sem ehhez, sem bármelyik Louis de Funès filmhez. Ezek nélkül pedig teljesen más a véleményem, mint bárki másnak, nekem ezek ugyanis csak ’60-as évekbeli francia vígjátékok, nem pedig egy teljes generáció meghatározó klasszikusai. Jelen pillanatban pedig ez egy egyszerű régi francia vígjáték, azontúl egy teljesen átlagos fajta. Értem, hogy annak idején miért szerette mindenki ennyire, de ha most látja először az ember, akkor tényleg csak ennyit lehet róla mondani – bár az persze nekem is egyértelmű, hogy Louis de Funès maga zseniális.